HÁTTÉRINFORMÁCIÓK
Boronkay Bence közgazdász, tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen, valamint a University of Southern California (USC) intézményében végezte. A Faedra Group alapítójaként és ügyvezető igazgatójaként, valamint a Faedra Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatójaként több mint egy évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezik az ingatlanfejlesztés és az ingatlanbefektetések területén.
Vezetésével a Faedra Group dinamikusan fejlődő ingatlanfejlesztő vállalattá vált, amelynek fejlesztési portfóliója jelenleg mintegy 160 millió euró bruttó fejlesztési értéket (GDV) képvisel. A vállalat stratégiai fókuszában az ipari-logisztikai, lakó- és kiskereskedelmi fejlesztések állnak, meghatározó projektjei közé tartozik a Faedra22, a Liget Villa és a MyRA Park M3.
MILYEN HATÁSSAL LEHET AZ ÚJ KORMÁNY MEGALAKULÁSA A MAGYAR INGATLANPIACRA?
“Minden kormányváltást természetes módon egy kivárási időszak követ. A legfontosabb kérdés az, hogy az új kormányzat képes-e stabilitást, kiszámíthatóságot és egyértelmű elköteleződést mutatni a befektetőbarát környezet kialakítása iránt. Magyarország érett ingatlanpiaccal, kedvező földrajzi elhelyezkedéssel és versenyképes költségszinttel rendelkezik. Egy olyan kormány, amely ezeket az adottságokat átlátható működéssel erősíti meg, jelentős új befektetési hullámot indíthat el. A piac készen áll – a megfelelő szakpolitikai jelzésekre van szükség.”
MELYIK SAJÁT FEJLESZTÉSÉRE A LEGBÜSZKÉBB, ÉS MELYIK PIACI SZEREPLŐ PROJEKTJÉT IRIGYLI LEGINKÁBB?
“Különösen büszke vagyok a XXII. kerületben megvalósított Faedra22 projektre: ez egy teljes egészében bérbe adott, „A” kategóriás városi logisztikai központ, amely bizonyította, hogy egy 100%-ban magyar tulajdonú fejlesztő is képes intézményi minőségű ingatlant létrehozni. Az, hogy ezt követően sikeresen beléptünk a lakóingatlan-piacra a MARA Residence, valamint a kiskereskedelmi szegmensbe a MyRA Park M3 fejlesztéssel, jól tükrözi csapatunk ambícióit. Egyetlen versenytárs projektjét sem emelném ki; számomra azok a vegyes funkciójú fejlesztések a leginspirálóbbak, amelyek új lendületet adnak egy városrésznek, és valódi értéket teremtenek a helyi közösség számára. Ezek mutatják meg igazán, hogy az ingatlanfejlesztés képes katalizálni a városi megújulást.”
MILYEN HATÁST GYAKOROL AZ IRÁNI KONFLIKTUS, A HORMUZI-SZOROS LEZÁRÁSA, VALAMINT AZ UKRAJNAI HÁBORÚ A MAGYAR INGATLANPIACRA?
“A hatások jelentősek és több szinten érvényesülnek. A Hormuzi-szoros lezárása súlyos energiapiaci sokkot idézett elő: a gázárak közel megduplázódtak, az olaj ára jelentősen emelkedett, ami növeli az építési és üzemeltetési költségeket. Az Európai Központi Bank inflációs nyomás miatt elhalasztott kamatcsökkentései közvetlenül befolyásolják a finanszírozási feltételeket. A fokozódó geopolitikai bizonytalanság emellett óvatosabbá teszi a nemzetközi befektetőket a közép-kelet-európai régióval kapcsolatban. Az ukrajnai háborúval együtt ezek a tényezők még inkább ráirányítják a figyelmet az energiafüggetlenség és az erős intézményi környezet fontosságára. Azok a fejlesztők és befektetők, akik fegyelmezetten alkalmazkodnak ehhez a környezethez, előnybe kerülhetnek a piaci normalizálódás idején.”
HOGYAN LÁTJA AZ INGATLANFEJLESZTŐI SZAKMA TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSÉT MAGYARORSZÁGON? SZÜKSÉG VAN VÁLTOZTATÁSRA?
“A társadalmi megítélés vegyes, hasonlóan Európa más országaihoz. Egyre nagyobb az elismerés az ingatlanfejlesztők szerepe iránt, hiszen modern irodákat, logisztikai központokat, kereskedelmi egységeket és minőségi lakóingatlanokat hoznak létre. Ugyanakkor az ágazatot gyakran összekapcsolják az emelkedő ingatlanárakkal és a megfizethetőség problémájával, különösen a lakásszektorban. A javuláshoz nem kommunikációs kampányokra, hanem valódi eredményekre van szükség: a létrehozott érték (munkahelyek, adóbevételek, energiahatékony épületek, városrészek megújulása) hiteles bemutatására, valódi közösségi párbeszédre a fejlesztések során, valamint egyértelmű fenntarthatósági elköteleződésre. A Faedra Groupnál hisszük, hogy a következetes teljesítmény és az őszinte kommunikáció a legjobb reputációépítő eszköz.”
MELY INGATLANSZEGMENSEK A LEGAKTÍVABBAK 2026-BAN, ÉS MIÉRT?
“Az ipari és logisztikai szektor növekedését elsősorban a gyártóipari beruházások és a telephely-diverzifikáció iránti igény hajtja. A lakóingatlan-piac szintén élénk, amelyet az Otthon Start program és a bővülő fejlesztési kínálat támogat, miközben a tranzakciószámok egy már eleve magas bázisra épülnek. A kényelmi vásárlásra építő retail parkok ismét lendületet kaptak. Az irodapiac ezzel szemben továbbra is visszafogottabb: a bérlők elsősorban konszolidációra és minőségi irodákba történő költözésre koncentrálnak, nem pedig bővülésre.”
AZ ELMÚLT ÉVEKBEN A HAZAI ÉS A KÖZÉP-KELET-EURÓPAI TŐKE DOMINÁLTA A MAGYAR BEFEKTETÉSI PIACOT. MI SZÜKSÉGES AHHOZ, HOGY A NEMZETKÖZI TŐKE ISMÉT NAGYOBB SZÁMBAN TÉRJEN VISSZA?
“Ehhez több feltételnek egyszerre kell teljesülnie: javulnia kell Magyarország országkockázati megítélésének a jobb kormányzás és az Európai Unióval való stabilabb kapcsolatok révén; versenyképesebb finanszírozási környezetre van szükség, amely csökkenti a magyar kamatprémiumot az euróövezethez képest; növelni kell az intézményi befektetők számára is megfelelő méretű tranzakciók számát – például retail parkok, nagyobb logisztikai parkok és vegyes funkciójú fejlesztések formájában –, valamint kiszámítható, nemzetközi mércével is versenyképes jogi és adózási környezetre van szükség. Ha ezek teljesülnek, Magyarország vonzó célponttá válhat a nemzetközi befektetők számára.”
HA EGYETLEN DOLGOT MEGVÁLTOZTATHATNA BUDAPEST VÁROSKÉPÉN, MI LENNE AZ?
“A Duna-part fejlesztésére helyezném a hangsúlyt. Budapest és a Duna kapcsolata a város egyik legnagyobb értéke, mégis számos szakasz ma is alulhasznosított vagy a közúti infrastruktúra uralja. Egy hosszú távú fejlesztési koncepció, amely a gyalogosbarát kialakítást, a zöldfelületek bővítését, a vegyes funkciójú fejlesztéseket és a kulturális életet helyezi előtérbe, jelentősen növelhetné Budapest élhetőségét és nemzetközi vonzerejét. Koppenhága és Bécs példája jól mutatja, milyen eredményeket lehet elérni, ha a vízpartot közösségi térként kezelik, nem pedig közlekedési folyosóként.”
ÉVEK ÓTA NEM ÉPÜL ELÉG LAKÁS MAGYARORSZÁGON A LAKÁSÁLLOMÁNY MEGÚJÍTÁSÁHOZ. JELENTŐS VÁLTOZÁST HOZHAT AZ OTTHON START PROGRAM? HA NEM, AKKOR MI SZÜKSÉGES?
“Az Otthon Start program kézzelfoghatóan pozitív eredményeket hozott: 2025-ben több mint 15 000 hiteligénylés érkezett, és közel 10 000 új építésű lakás talált gazdára, ami az elmúlt tíz év legjobb eredménye. Ugyanakkor önmagában nem képes megoldani a kínálati oldalon fennálló strukturális hiányt. Magyarországon évente mintegy 10 000 lakás épül, miközben a szükséges mennyiség 25–30 ezer lenne. Ez alapvetően kínálati probléma. Növelni kell az építőipari kapacitásokat, beruházni kell a szakképzett munkaerőbe és a korszerű építési technológiákba, valamint gyorsítani kell az engedélyezési folyamatokat. Az 1,5 millió forintos négyzetméterár-plafon ugyan segít fékezni az áremelkedést, ugyanakkor csökkenti a fejlesztések megtérülését, ezért indokolt lehet annak felülvizsgálata a költségek változásának megfelelően. Emellett az intézményi bérlakásszektor fejlesztése is fontos kiegészítője lehet a tulajdonszerzésre épülő modellnek. Az Otthon Start jó kezdeményezés, de egy átfogóbb, kínálatközpontú lakáspolitika részeként lehet igazán eredményes.”
